Az első, No Man’s Land c. Burning Full Throttle-lemezt hallgatva is ugyanaz volt az érzésem, mint most, a minap megjelent Traveler esetében. Azaz ennyire magától értetődő riffeket lemezre pakolni szinte orcátlanság, de mégis épp ezért működik a sztori. Egyszerűen húz, magával ragad ez a muzsika. Zéró agyalás, csak a laza dög – desert rock köntösben. A Traveler voltaképp egy konceptalbum, a 7 track egy benzin- és szeszgőzös utazást mesél el. „A múltban ezeket visszafoghatatlan lóerőket még valószínűleg a lovas nemzetek leszármazottai vezették, ahol a plató tele Holdfény égette piával, az anyósülésen egy stoppos csajjal, aki az első szál cigi után, félmeztelenül, az ablakból lógva mutogatta a melleit az útszéli kopóknak.” – V.G.
