A hazai rockzene halála egyre gyakoribb téma a zenészek körében, ehhez képest az Ørdøg kapásból teltházas koncerttel nyitott. Vallj színt, miféle háttérhatalom áll mögöttetek? Egyébként szerinted mennyire jogosak a hasonló panaszok?
Azt azért tegyük hozzá, hogy az a teltház a város egyik legkisebb klubjában volt, és kétszáz embert jelentett, úgyhogy ebből azért még nem veszünk magánrepülőt. Az érdeklődés ráadásul nyilván annak is köszönhető, hogy ez a felállás mégiscsak rendelkezik egy elég konkrét és kézzelfogható múlttal. Mindezzel együtt persze jó érzés, hogy van, aki kíváncsi ránk. Ami pedig az általános panaszkodást illeti: nem tudom, én nem látok lényeges különbséget a mostani és a mondjuk tíz vagy tizenöt évvel ezelőtti helyzet között. Azt szoktuk erre mondani, hogy amíg akár csak egyetlenegy zenekar is van, amelyiknek működnek a dolgai, addig ott a példa, hogy meg lehet csinálni, és ha nekünk nem sikerül, akkor nem a körülmények a hibásak, hanem mi magunk. Ugyanakkor azt is szem előtt kell tartani, hogy a népszerűség önmagában nem érték, és egyáltalán nem az a fontos, hogy kívülről sikeresnek látszódj, hanem hogy érezd jól magad a bőrödben. Ez utóbbinak viszont nem az a feltétele, hogy sokan legyenek a koncerteden, vagy kétmillióan nézzék meg a videódat a YouTube-on, hanem hogy elmondhasd: a képességeidhez és lehetőségeidhez képest mindent megtettél, hogy kihozd a maximumot magadból. Közhelyparádé, tudom, de ettől még igaz.
Ha jól tudom, az eredeti felállású Superbutt tagjai nem nagyon zenéltek az évek során. Nagyon berozsdásodtak vagy viszonylag gördülékenyen zajlottak a próbák?
Annyira messze azért senki nem keveredett a zenétől, úgyhogy ezzel nem volt baj. A tempó azonban meglehetősen családapás, hiszen szinte mindenkinél pici gyerekek vannak otthon, és az elsőbbség a pelenkázásé és a fürdetésé. Meg hát ott a civil munka is, szóval ha heti egy próbát össze tudunk hozni, az már jó. De nem baj, szerencsére nem kell sietnünk sehová.
Koncertből sem lesz sok?
Nem. Tavasszal már csak az április 11-ei Dürer, aztán nyáron elmegyünk pár kisebb-közepes fesztiválra, és bár a továbbiakat még nem tudjuk, valószínűleg inkább nekiállunk egy második lemez megírásának, mintsem vadul turnézásba kezdenénk egyelőre. Abból már úgyis volt elég, és biztosan lesz is még majd később.
Egy új klip viszont hamarosan érkezik, igaz?
Igen. Ha minden jól megy, mire ez az interjú megjelenik, már kint is lesz. A Mind (Ha nekem játszol) című dalra készült, és az egész egy olyan gegre épül, amit nem is akarok lelőni így, írásban, úgyhogy akit érdekel, keressen rá, szerintem bírni fogja, amit lát!
glam benton
