Erről, a zene mai helyzetéről és a jövő évi jubileumról beszélgettünk vele.
Mivel készülsz a Savoya Parkba?
Főleg a hőskorszakban játszottunk azon a környéken rengetegszer. Nagyon örülünk a meghívásnak most is. A koncert szabadtéren lesz. A zenekaromban három taggal 30 éve játszom együtt, másik kettő a Zeneakadémia tagja, László Attila és a Lattmann Béla, velük olyan 90' óta. Csodálatos találkozás ez. 2000-től Borlai Gergő is tagja a zenekarnak. Másfél-két éve nem nagyon tudunk együtt muzsikálni, mert ő világsztár lett. Magyarország első világsztárja, aki elképesztő zenészekkel muzsikál együtt. Az idén három alkalommal tud fellépni velem, az egyik a Savoya Parkban lesz. Azért élek még, mert ilyen csapattal jöttem össze, ilyen zseniális zenészekkel. Inspiráljuk egymást. Egy Jég dupla whiskey-vel című számot mindig el kell játszanunk, de mindig másképpen tesszük ezt. Rengeteg fellépés van az idén. Én 20 éves korom óta abból élek, hogy zenélek, jövőre pedig 70 éves leszek… Ezt az évfordulót egy Sportarénás koncerttel szeretnénk megünnepelni… Ott az egész életem le fog játszódni, a Decca Olympia zenekartól kezdve, a Generálon át, talán még a Pannonia Expressig is, ahol 10 évet zenéltem. Szeretnék érdekes embereket is meghívni.
A Generálos koncertek hogyan alakulnak mostanában?
Tavaly volt 10-12 teltházas koncertünk. Pár hete Hegykőn játszottunk a Tízforrás Fesztiválon. Az zseniális volt. Szeptember 23-án pedig a Soroksári Napokon fogunk fellépni. Nagyon szeretem ezeket a bulikat, meg lehet állapítani ilyenkor mindig, hogy régen milyen jó dalok voltak, igazi dalok, amiket ma újra előadunk. A mai úriemberek nem igazán tudnak jó dalokat írni, szöveget tudnak mondani, de zenéről szó sincs. Ezek a koncertek fenomenálisak, a közönség énekli a dalokat, fiatalok és öregek egyaránt. Lendületes, vokális zene ez, négyszólamú énekkel. Jó találkozni a régi barátaimmal. Ez nem egy comeback, mert a Generálban azóta is mindenki játszik.
Mitől jó egy dal vagy bármilyen zene?
A zene, az zene. Itthon nem a zenéről, hanem a szövegről szól minden, és ez egy sajnálatos dolog, amit a médiának köszönhetünk. Annak a médiának, aki sugározza a zenét. Bár ez régen is így volt. A rádióból 60 éve nem lehet zenét hallani. A jó muzsikusok pedig nem törtetnek, magukról tudják, hogy jók, de másoknak ezt nincs lehetőségük meghallani. Befutni nekem is véletlenül sikerült. Most Magyarország legjobb zenészeivel játszom. Ez nem a Wellhello zenekar. Imádom a fiatalokat, de sajnos azok a fiatalok, akik tudnak zenélni, azokat nem lehet hallani. Ez emlékeztet engem arra, amikor nekem annak idején a legjobb zenekarom volt, de közben ott voltak a kedvezményezett zenekarok. Úgy látszik, most is vannak ilyenek. A szöveg az egy nagyon nagy dolog, de a zene legalább annyira, és még inkább fontos. Ha ehhez olyan szövegek születnek, mint amit mondjuk nekem a Horváth Attila írt, akkor az a pláne.
A cikk nyomtatott változata a RCKSTR Magazinban jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016.08.09.
MaryMoss
