Másfél évvel első nagylemezük után újra összegyűlt 10 olyan dala az egyik legizgalmasabb hazai feltörekvő alternatív zenekarnak, a kisbetűs ünnepnapoknak, amit össze lehet már terelni egy albumra. Február 14-én érkezik “Az izéből az izé”, amit Gollob Márton (ének, gitár), Torda Barnabás (ének, basszusgitár) és Velek Domonkos (ének, billentyű) már jórészt trióként készített el. Utóbbi kettőt kérdeztük a dobos válságokról, belső dinamikájukról, de elsősorban a lemezről, amit február 28-án mutatnak majd be az A38 Hajón.
Mi az oka annak, hogy ennyi dobos váltás van nálatok?
Velek Domonkos: Mi magunk is keressük erre a választ, de biztosan nagy faktor ebben a kérdésben az, hogy így hárman Barnussal és Marcival tizenkét éves korunk óta barátok vagyunk. Úgy nőttünk fel, hogy megszokásból is mindenünket beleadtuk ebbe a zenekarba – ami nem csak a zenét jelenti, hanem a köztünk lévő kapcsolatot is. Ez azt okozza, hogy nagyon nehezen tud egy negyedik tagnak annyira fontossá válni a kisbetűs ünnepnapok, mint nekünk. A gyerekkorunktól egymás számára és magunknak felállított sztenderdek az alkotásban, vagy akár a személyes viszonyokban másnak könnyen teherré, nyűggé válik, míg nekünk gyakorlatilag identitáskérdés. Miután Kerezsi Tassal elváltak az útjaink, a következő koncertjeinken a Hakumba zenekar dobosa, Számel Soma fog játszani velünk, aki a február 14-én megjelenő új lemezünk négy dalát is (Nincsen semmi baj, Samba, Mögötték, Rezidencia) feldobolta.
Most gyakorlatilag trióként működtök egy négyfős zenekar megszólalásával. Hogy alakul így a belső dinamikátok?
Torda Barnabás: Nem változott, egy ideje húzott már ez az egész a trió felé, így szerintem egész jól bele tudtunk már szokni, és működik így is minden probléma nélkül.
V. D.: Biztos, hogy kevesebb zenei és menedzsmenti kompromisszumot kell így hoznunk, de azért elvitathatatlanok eddigi dobosaink hatásai zeneiségünkre, de még a humorunkra is. Éppúgy sokat hozzátett a fejlődésünkhöz Hederics Marci (2019-2021), Kiss Konrád (2021-2023), Jimmy Dave (Zaekar, Vusu), aki korábban rendszeres beugrósunk volt, mint Kerezsi Tas (2023-2024) (Raklap), vagy újabban Számel Soma.
Mi az a három dolog, amit szerintetek mindenképp érdemes tudni az album keletkezésének hátteréről?
T. B.: Máshogy közelítettük meg a dalokat, nagyban eltértünk az eddigi megszokott metódusainktól. Sokkal jobban kézbe vettük hangzásviláguk megszabását, ebből kifolyólag jobban bele tudtuk magunkat tenni véleményem szerint. Emellett a dalszerzés részét többnyire hárman végeztük dobos nélkül. A dalok utómunkáját, úgy mint az előző albumnál, itt is nagyon későn kezdtük el, így a végső lépéseket szinte a feltöltés előtti percben fejeztük be, izgalmassá téve, hogy vajon lesz-e kisbetűs ünnepnapok lemez egyáltalán. Ismét tartottunk számtalan vidéki “alkotótábort”, itt pedig megszülettek a dalok korai verziói. A zeneíráson kívül olyan csodálatos dolgokkal ütöttük el az időt vidéken, mint például padthai készítés és számtalan mennyiségű politikai vita és podcast hallgatása.
V. D.: Az utolsó stúdiónap előtti estén még négy dalnak nem volt meg a szövege, mert sikerült az utolsó pillanatra hagyni – ezt is. Kipróbáltam valami újat kétségbeesésemben, hátha attól megjön az ihlet: megittam otthon egy liter bort egyedül, mint valami masszív piás, és hamar ki is gurultak belőlem a szavak. Annyira nem vagyok rá büszke, de vicces történet. Akit érdekel, hogy hogy sikerült, annak ajánlom figyelmébe a Mögötték és a Rezidencia című dalt. Köszönöm, hogy ezt elmondhattam.
És a zenei fejlődésetek tekintetében milyen úton jártok?
V. D.: Ennél a lemeznél valahogy az alkotófolyamataink kevésbé jellemezték egy rockzenekar metódusait, és inkább egy “producer csapat” lettünk, annak minden pozitívumával és negatívumával. A stúdiófelvételek utáni fázistól mindig Szatmári Kevével négyesben dolgoztunk, aki a 2022-es tömegvonzás EP-nk óta a producerünk. Ez a dinamika főleg a lemez írása alatti dobosválságok miatt alakult így.
T. B.: Ezúttal nagyon kezünkbe vettük a felvételeket. Marci rengeteget fejlődött az elmúlt pár évben “produceri” téren, így home studioban csomó mindent tudtunk rögzíteni. Ezen felül mindig próbáljuk új rétegekben fejtegetni “a zenét”, ez most sincs másképp, mindegyikünk tapasztaltabban és megfontoltabban tudott hozzátenni a zeneiségünkhez.
Általában alternatív zenekarként tekintenek rátok. Ez egy “alterlemez” lesz?
T. B.: Az alternatív zene jelentését sokszor próbáltuk már elemezni kisebb-nagyobb sikerrel, erre gyanítom sosem lesz jó válaszunk. Véleményem szerint azonban ez a album nem alternatív vonalon létezik majd, ugyanis a fúziók és a zenei stílusok használata már túlmutat az alterzene kifejezésen, új skálát nyit, meg új stílusirányzatot, amelynek nevét még nem tudjuk, de minthogy velünk születik meg, így majd elnevezzük.
V. D.: De gondolom minden merészebb zenekar ezt gondolja magáról, tehát nehéz kérdés, de mindenképp igyekeztünk tágítani ennek a meghatározhatatlan műfajnak a határait. Bár kedveljük a jellemzően “magyaralternek” tartott zenéket (Kispál, 30Y stb.), közel se fő inspirációink. Egy jó adag jazz, latin hatás és kis old school japán zene utóérzés azonban lesz a lemezen – utóbbi nulla tudatossággal. Mások úgy szoktak fogalmazni a dalainkról, hogy anime intrókat írunk.
Február 28-án az A38 Hajón mutatjátok be Az izéből az izé című második lemezeteket. Mi a hitvallásotok az albumbemutatók kapcsán, mire számíthatunk aznap?
T. B.: A budapesti koncertek mindig kiemeltek, nagy hangsúlyt kapnak – főleg, ha egy lemezbemutatóról van szó. Érthető mód a tervünk az, hogy Budapest és egész Magyarország összes állampolgárát az A38 Hajóra csábítsuk. Lemezbemutatókon mindig extra elemekkel készülünk, amit máskor nem láthat az ember, ilyenek például a vendégzenészek.
V. D.: Első albumunkat, az Édenparkot rengeteg vendégzenésszel adtuk elő a lemezbemutatón, volt, hogy nyolcan álltunk a színpadon. Bár végül jól sült el, kicsit nagy vállalás volt az akkor, szóval ezúttal igyekszünk valamivel visszafogotabban, de a lehető legjobban megszólaltatni a dalokat. Egyelőre annyit árulhatunk el, hogy két vendég gitárosunk is lesz: Mészáros Ábel akusztikus gitáron, akivel korábban a Szaffi projektben játszottam együtt, és Gollob Ádám elektromos gitáron, aki a Fingerfisher frontembere, és egyben gitárosunk, Marci unokatestvére.
Merre fordultok még meg a február 28-i budapesti, A38 Hajón tartott lemezbemutatón kívül mostanában?
V. D.: Kedves barátainkkal, a Máklikőr zenekarral közösen vesszük be Szegedet február 19-én, ahol ingyenes lesz a belépés, Székesfehérvárt február 21-én és Kecskemétet március 1-én. De mindezek előtt február 12-én egy közös premier előtti lemezhallgatásra csábítunk mindenkit!
Egy korábbi interjúnkat a zenekarral ITT OLVASHATJÁTOK.
Fotó: Kriza Márton
