Lehetne rosszabb… címmel jelent meg a Polytrip új EP-je. A hanganyag a két ütős track mellett nem várt fordulatot is tartogat, például magyar nyelvű dalszövegeket.
Hogyan válj hiánypótló produkcióvá abban a környezetben, amit magyar könnyűzenei valóságnak hívnak? Hasonló útmutatás híján az előadók kénytelenek más módszerekre hagyatkozni. Van, aki az otthoni stúdiójában dekkolva patikamérlegen mázsálja a zenei matériát saját magának. Mások előszeretettel hagyatkoznak valamilyen külső iránymutatásra, legyen az producer, menedzser vagy egy komplett kiadó.
A Polytrip zenekart talán pont ennek a mesterkéltségnek a hiánya teszi különlegessé. Dalaikból csak úgy árad az őszinteség és az ösztönösség… Pedig ebben a műfajban könnyű átesni a másik ló túloldalára, ahol a számokból nem marad más, csak hangszeresek öncélú erőfitogtatása.
A dalszövegek nyelvének újragondolása, valahogy egyedibbé tette a formáció komplett hangzását. A Pánik című dalnál a zenei megvalósítás mellett a témaválasztás legalább annyira figyelemre méltó. Lugosi Dani frontember elmondása alapján a műhelymunka ennél a szerzeménynél közel sem volt zökkenőmentes:
„Ez a dal eléggé nehéz utat járt be. Félretettük, nem tudtuk folytatni. Kicsit nyögvenyelős volt és a végére egy furcsa ívű dal lett belőle.”
A szám szövege ugyanezt az utat járja be. Egy pánikroham belülről szemlélve. Az énekes elárulta, hogy van személyes tapasztalata, ugyan „csak” külső szemlélőként, de így is közelről tapasztalhatta meg ezt a démoni világot, amikor az egyén eltemeti saját magában a fényt.
A cikk megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
